Nos hát tegnap minden kiderült.
A fiú, aki állítólag eltudja velem képzelni az életét, miután megtudta, hogy édesanyámnak agyérgörcse volt, cseszett átjönni és átölelni, hogy biztasson, erőt adjon a következő lépésekhez a tudat, hogy nem vagyok egyedül.
Ezek után mi a fenének küzdök én azért hogy mindenkinek jót tegyek, hogy segítsek ahogy tudok, mindenkivel kedves legyek, ha a hozzám oly közel állók hagynak parlagon!
Erős vagyok ez tény, és megfogom oldani a problémákat egyedül is, de basszus! Annyira kellett volna, hogy megmaradjon a hitem az emberekben!!!
Most kicsit ez meghalt.
Remélem találkozok majd olyan emberekkel is, akik valóban kitartanak mellettem, nem csak a jóban, hanem a rosszban is.
