Állapotainkat nagyban meghatározzák a külső ingerek. Ezt pár évvel ezelőtt tudtam és tapasztaltam meg a saját életemben.
Most jelenleg Hans Zimmer-t hallgatva írok,https://youtu.be/ppXYF-CURVw és újra visszajönnek az emlékek, amikor nem tudván miért, de kemény rockot, vagy bús magyart hallgattam. Jó volt belemélyülni az önsajnálatba, a megoldatlanságokba.
Most már másképpen látom ezt a dolgot. No, meg persze másképp is csinálom. Aimkor azt érzem, hogy a hirtelen, erős és indulatos zenék után vágyódom, egy-egy szám erejéig elengedem, hagyom magam süllyedni. De aztán hanem is az ellentétjét, de legalább valamii kellemes, lágyabb hangzást veszek elő.
Érdekes párosítás , jelenleg ami mindkét verziót tudja biztosítani az a Depeche Mode - Sea of sin című dala.
A 90-s évek egyik legkíválóbb zenéje. Persze, elfogult vagyok, nadena!
Tehát csak annyit: Figyelj oda mit engedsz be szemen és fülön. Ha érzed, hogy rossz a hangulat, lehetőleg ne véres horrort nézz, inkább egy elgondolkodtató drámát, vagy szélsőségesek próbálkozhatnak a vígjátékkal. Zenét pedig hallgass! Figyeld meg az érzéseidet, a gondolataidat, és cselekedj azzal azonosan, vagy éppen ellene. Úgy, ahogy jól érezd magad. Hiszen ez az egyik legfontosabb az életben, és a mástól várt boldogság ritka és nem is igazán tartós...
