sze
27

 Pedig de szépen indult.... A találkozásunk, az első átbeszélgetett éjszaka...aztán a többi...:)

Emlékszem minden egyes szavára.. Még arra is mikor az előttem lévő barátnőjéről mesélt, hogy ezért, meg azért nem volt jó vele. És mikor megkérdeztem hogy vissza menne-e hozzá?

" Dehogyis, az emberek nem változnak. Minek mennék vissza oda, ahol rossz volt?"

És igen, kedves olvasóm: visszament. :)

Részemről az ügy ezzel le is zárult, röhögve nézem, ahogy lájkolgatják egymást és tolják a szívecskéket egymás bejegyzéseihez (ahogy mi tettük cirka 2 hónapja), mert tudom: Én ebből a hazug körből már kikerültem :)

Lehet, hogy a szívem összetört, de amikor majd találkozok egy férfival, aki udvarolni kezd nekem, az én szívem már összeragasztgatva, és tisztán fogja várni, hogy újra befogadhassak oda valakit. 

Igen, létezhet olyan szerelem, vagy kapcsolat, ahol a felek még nem tudják eldönteni, hogy egymással, vagy egymás nélkül akarják-e.. Hát én nem ez vagyok.

Ha kimondtam, hogy nem, akkor nem, valószínűleg alaposan átgondoltam, megrágtam a döntést, és már nem visszakozok, mert: miért higgyem el hogy a másik szeret,  és csak én létezek a számára, amikor 3-4 hónap alatt ki tudja hány másikat becézgetett, ölelt, csókolt és a többiről már nem is beszélek. Akkor hol volt az a nagy szerelem? Ugyan már...:) Ámítás, és menekülés.... :) De akinek így, annak legyen így a jó....

Good bye kis hülyém, jó volt együtt, és remélem megtalálod a boldogságodat :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://soulrabbit.blog.hu/api/trackback/id/tr563259356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása