Az ember megőrzi az emlékeket. A szép, kedves, vidám emlékeken mosolygunk, míg a rossz, negatív emlékekre inkább nem is emlékszünk. Pedig kell.:)
Hiszen a negatív emlék is tanító. Megtudja mutatni, hogy hogyan álljunk hozzá másképp dolgokhoz, helyzetekhez, érzésekhez, körülményekhez. Az hogy ezt a máshogy hozzá állást eltudjuk-e sajátítani, és a rosszból is kivenni tanulságként magunknak a jó, csak rajtunk múlik.
Amikor azt tudjuk mondani, hogy - igen szeretem az életemet az összes rossz és jó emlékeivel együtt - akkor van esélyünk arra, hogy igenis Boldogok legyünk.
Bennem az összes emlékem simogatóan, vagy éppen érdesen, ott van. Folyamatosan értékelem őket, vizsgálgatom, mindegyiket lépésről-lépésre.
