aug
28

Az előző posztokban arról volt leginkább szó -realista gondolkodással-, hogy miért NE vállaljunk egyedül gyermeket.

Most nézzük az érzelmi megközelítést:

Gondoljuk végig, hogy életünkben milyen álmaink vannak még és hogy egy gyermek mennyiben akadályozna ezek megvalósításában.

HA úgy látjuk, hogy ÓÓÓ igen, egy gyermekkel képtelenség ezt vagy azt véghez vinni, akkor ne vállaljuk, ez a felelősségteljes döntés.

Viszont, ha az úgy látjuk, hogy az álmainkat nem el kell veszni hagyni, maximum, pár évvel arrébb tenni..... Akkor vágjunk bele... Hiszen mi lehet annál nagyobb élmény, mint mikor a gyermekedet látod felnőni :)

Ezt egyetlen egy átmulatott éjszaka, egyetlen szerető vagy bármi más nem fogja tudnia azt az érzést adni, amitől csak TÖBB leszel: Világra hoztál egy életet, a magad és az apa klónját. 

Hogy nem volt tervezve: egy nagyon kedves barátom mindig azt mondta

"A spontán bulik sikerülnek a legjobban, ahová az elején nincs is kedvem elmenni."

Tudom őrültség így felfogni, mert sokkal több mint egy buli, de az én végletekig racionális gondolkodásom csak így engedi az érzelmeket.. hogy kívülről látszólag teljesen felelőtlenül fogom fel a dolgokat.. pedig a mélyén nagyon alaposan át van minden gondolva :) Persze sok az ismeretlen, de amit lehetett átrágtam... :) 

A bejegyzés trackback címe:

https://soulrabbit.blog.hu/api/trackback/id/tr33185064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása