Félhold homályában ülve,hangos rovarok zajától,vagy a jótékony sörtőlmegrészegülve várok.  Várok, hogy kiderülvagy beborul.Boru lesz ez látom,hisz NÉLKÜLEM szabad ÉN hogy lennék?

Az ember megőrzi az emlékeket. A szép, kedves, vidám emlékeken mosolygunk, míg a rossz, negatív emlékekre inkább nem is emlékszünk. Pedig kell.:)Hiszen a negatív emlék is tanító. Megtudja mutatni, hogy hogyan álljunk hozzá másképp dolgokhoz, helyzetekhez, érzésekhez,…

 Vannak helyzetek, mikor meg kell hogy add magad !  :D  

Látni egymást. Nem csak szemmel, hanem lélekkel is. Nem nehéz, sőt magától jövő dolog ez. Ha 2 ember egyszer meglátta egymást, a másikban saját magát, akkor az már valami. Hogy ezt miért éjjel fél 3-kor írom? Mert most érzem azt, hogy a Társam, akivel eddig láttuk…

 ehhe. mintha ez az én életemben olyan nagy jelentőséggel bírna, na de az ért mégis...:)