Vágyni arra, hogy a szemébe nézhess, lásd a mozdulatait, érezd az ölelését... Együtt kávét főzni, majd meginni, közben pajtásokként viccelődni... megnézni egy filmet összebújva, édes-szerető ölelésben.... beszélgetni mindenről ami csak eszetekbe jut... érezni, hogy tényleg ott van.. már nem csak az internetnek köszönhetően látod és hallod, de már érzed is! Fizikailag! Mert persze hogy érezted, hogy vigyáz rád, őrzi minden egyes szavadat, betűdet.... És ennél már csak az a csodálatosabb, amikor egy simogatással, egy öleléssel, szavak nélkül mondhatod el:
Köszönöm hogy vagy és nekem vagy!
