Táncoltál már
a csillagokkal,
a Hold fényével,
az ősz melegével?
A tűz parazsával,
Önfeledten nevetve az égre?
Akkor tudod, hogy miért maradtam élve.
Hogy, amit akkor írtam, nem gondoltam komolyan.
Ha egyszer a tánc emléke megszürkül
már nem írok.
De még sokat akarok táncolni,
Hol másokkal, hol egyedül.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
